Mit csinál a válság idején egy budai baptista?

Olvasás közben diszkréten tedd fel a kezed, ha te voltál az a keresztény, aki háborúért, inflációért, fázásért és éhezésért imádkozott! Azoknak, akik lent maradt a keze: Tedd fel a kezed, ha te voltál az a keresztény, aki lelki megújulásért, ébredésért, megtérésekért és lelki növekedésért imádkozott!

Vajon hatalmas különbség van a két imádság között? Persze, az előbbi imádság kifejezetten gonosznak tűnik; és tudjuk, hogy Isten maga a Szeretet, tehát nem tűnik ez egy jó imádságnak. Ugyanakkor a valódi szeretet útja lehet rögös is néha... Isten annyira szereti az embereket, hogy nem engedi, hogy a gazdasági növekedés, a jólét, a sok új lehetőség és gyarapodás langyos lecsúszásba taszítsa a hívők lelki életét, és távol tartsa a megszomorodástól a még nem keresztényeket a megtérésre Ha jön válság az előttünk álló hónapokban, akkor nézzünk rá Isten nézőpontjából!

Milyen érzések vannak benned, ha az év hátralévő részére gondolsz?

Hadd alakuljon ez a cikk itt egy kis lelkigyakorlattá! Ha van benned félelem, aggódás vagy éppen düh, az még nem tragédia – kiabáld most ki ezeket magadból kétségbeesetten annak, Aki tud segíteni: Mennyei Atyádnak! Az elmúlt években valószínűleg az nem volt olyan izgalmas gondolat, mint most, hogy mennyit fizetsz a közértben, hogy megmarad-e a munkád, hogy hogyan fogsz fűteni, hogy mennyit fogsz adózni, vagy, hogy mi lesz a határ túloldalán dúló háborúval. Most viszont ezek sokunknak húsbavágó, álmatlan éjszakákat okozó kérdésekké váltak. Jézus úgy fogalmaz a Lukács 21,34-ben, hogy „Vigyázzatok magatokra, nehogy szívetek elnehezedjék mámortól, részegségtől vagy a megélhetés gondjaitól”, és bár ezt az utolsó időkre értette, de kétségtelenül ma is aktuális ez. Ízlelgessük ezt a szép kifejezést: elnehezedik valakinek a szíve.

A „szív” egy kulcsfogalom a Bibliában. Például a Nagy Parancsolat is azt mondja, hogy szeresd Istent „teljes szívedből”. Elméletben bólogatunk erre, de azért a gyakorlatban előfordul, hogy a mámor, az élet sokszor örömteli dolgai elnehezítik a szívünket, már nem teljes az Isten-szeretetünk.

A nehézségek is kétoldalúak persze, ahogy ez az ige írja, a megélhetés gondjai is el tudják nehezíteni a szívünket. De ha odafigyelünk rá, akkor pont a nehézségek tudnak Isten felé fordítani minket! Nem csak komolytalan rutin-imádság lesz a „mindennapi kenyerünket”. Nem lesz ott akár kimondatlan hátsó gondolatként az imáinkban, hogy (((jó, ha segítesz, Istenem, de azért amúgy én magam is boldogulok a dolgaimmal))).

Engedd, hogy Isten kemencéje kiégessen belőled minden rosszat, torzat, bűnt és elhajlást! Szeretnél lelki megújuláson átmenni ezen az előttünk álló, valószínűleg nehéz életszakaszon? Kapaszkodj bele Istenbe, tedd Őt az első helyre, kezdd Vele a napokat, Nála keresd a megoldásokat! És ugye nem egyedül akarsz átmenni ezen? Kapaszkodj bele a testvéreidbe is a gyülekezetben, házicsoportodban!

Milyen érzések vannak a még nem keresztény ismerőseidben?

Ha olyannak beszélsz a Mennyországról, aki úgy érzi, meg tudja teremteni a maga kis mennyországát itt a Földön is, az talán kedvesen bólogat, de nem fogja különösebben érdekelni. De aki attól fél, hogy hamarosan földi pokol lesz az élete, az egészen más füllel fog meghallgatni! Nem kell nagy szavakat használnod. Egyszerűen szeresd az embereket, tölts velük időt, rájuk figyelj, hallgasd meg a nyomorukat – ne csak a saját nyomorod érdekeljen. Szeretetre, szeretésre vagyunk elhívva, Isten segít benne neked is, hogy ügyesen valósítsd ezt meg, jól szeress másokat!

És mivel a hit hallásból van, beszélj annak, aki meghallgat, mert Isten előkészítette a szívét, akár nehézségek árán. Nem kell prédikálnod, mindenre tökéletes megoldást mondanod – inkább mondd el, hogy neked mi ad reményt és örömet, hogy neked mely bibliai történetek segítenek mostanában. És nem kell azt hazudnod, hogy egy igaz hívő ember soha nem fogja elveszíteni a munkáját, nem fog túl sok számjegyből álló rezsi-számlát kapni és neki mindig minden akciós lesz a boltokban. Inkább mondd el, hogy Isten tud segíteni, hogy mindent átvészelj, ő tudja derűssé tenni a borús napokat a látható körülmények ellenére is; és tedd hozzá, hogy a mennyország olyan perspektívát kínál, ami egy nappá rövidíti a küzdelmes földi éveket.

„Legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet.” – üzenem Péter apostollal együtt. Amikor jól megy a szekér, akkor mindenkinek nagy reményei vannak – de amikor a kétségbeesés tölti ki az emberek napjait, akkor a bennünk élő reménység látványos és vonzó lesz, mint egy hegyen épült város.

Isten a mi gyülekezetünket is erre a hegyen épült város szerepre hívja. Ha most több lehetőségünk lesz az Ő szeretetét továbbadni másoknak, akkor segítsünk egymásnak ebben is, meg a válságos időszak átvészelésében is, felülről való szeretettel.

Sonkoly Tamás